Miami - Amelia Earhart Park

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Szomb. Jún. 09, 2012 3:59 am

*Azért reméli, hogy találkozik még Jeremyvel, hiszen akár össze is dolgozhatnának, az orvos és a rendőr. Tiszta harmadik műszak. Még kedvesen odamosolyog, aztán elkapják a karját. Benntartja a felszakadó kiáltást, és végülis kiderül, Jeremy okkal tépte ki majdnem a karját. A hajléktalant már látta itt többször, de azt hitte gyógyszerekért koldul, hiszen a kórház szinte mindenkit ellát. Aztán miután az eloldalgott, elismerően bólogat.* Ez bámulatos volt... köszönöm. Hallotta, hogy mit gondolt? *Kérdezi meg a nyilvánvalót.* Azt hiszem fogunk még találkozni. *A kérdésre finoman elmosolyodik, és nem válaszol, legalábbis szavakkal nem.* ~Az elmém erejét használom, ahogy ön is. Bármit tudok láttatni. Akár az őrületbe kergethetek akit csak akarok, ha már láttam valakit, tudok úgy kinézni. Hihetetlenül csábító, hogy bármit megtehessek, de nem tehetem. Azért lettem az aki, hogy segítsek. Ezzel pedig tudok segíteni sokaknak.~ *Nem fejti ki most, hogy mire gondol, de mivel most már senki nincs rajtuk kívül a folyosón, felveszi a hajléktalan alakját. Aztán ismét visszaváltozik önmagává. Végül aztán int még egyet, és visszaindul az osztályára.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Szomb. Jún. 09, 2012 3:49 am

*A doktornéni kissé kitér azért a válasz elől, hogy akkor ő vajon mit is tud. Ettől kissé gyengének érzi magát, az információ hiány főleg egy rendőr számára kimondottan kellemetlen érzés, hiszen az a dolga, hogy tudjon dolgokat és lehetőleg minél több dolgot tudjon. Aprót sóhajt, miközben mostmár felveszi az inget, és letörölgeti magáról a zselés anyagot, ami a vizsgálat miatt kellett. A magyarázatra viszont figyel, hiszen ez azért mégis csak érdekes lehet. Hogyan legyen képes kontrollálni a dolgokat, legalábbis valamennyire, kezdetben biztosan nem lesz túl egyszerű.* -Értem...azt hiszem, és próbálkozom. *A dorgáló szavakra csak elmosolyodik.* -Egyelőre még tényleg csak próbálkozom. *Még a fiók kihúzogatás nem megy annyira könnyen, mint kellene, hiszen még sok minden új neki az egészben.* -Segíteni, igen igaza lehet. Ha tudom mit gondol a támadó, a túszejtő... *Mostmár erőteljesebben elmosolyodik és a fejfájás is egészen elmúlt hála a csendes környezetnek és a teának.* -Akkor hát köszönöm a segítséget Dr. Sherian. *A hölgyemény végülis indulni is készül, ez teljes mértékben érthető, hiszen műszakja van, így hát nem ér rá egy fickó gondolatolvasással kapcsolatos problémáival foglalkozni, amikor másoknak komolyabb bajuk is lehet. Azonban, amikor közelebb lép az ajtóhoz bevillannak neki a hangok kintről. Valószínűleg a hajléktalan illető is hallja, hogy befejezik a beszélgetést, ezért már azon jár az esze, hogy hogyan üsse le a szerencsétlen doktornőt és vegye el a pénztárcáját. Nem túl okos játékos, hiszen kis esély van rá, hogy a valaki a pénztárcájával rohangál emberéleteket menteni. Utána kap hát a nő karjának, egy lendületes ugrással leszállva az ágyról, aminek a szélén ült. Nem szólal meg, csak a szája elé teszi a mutatóujját, majd hátrébb tessékeli és a kilincs után nyúl. Hirtelen mozdulattal löki ki az ajtót, nagyjából sejtve, hol állhat az illető, így pont remekül orron vágja vele. Aztán gyors mozdulattal a karja alá nyúl, és hátraszorítja azt.* "Éhes vagyok." *Hallja újra a gondolatot, úgyhogy végül elengedi a fickót.* -Nem akarom bántani, de ezt akkor sem teheti meg...mással, aki segíteni akar embereken! *A zsebébe nyúl, majd végül néhány dollárt vesz elő, amiből azért egy kiadós vacsorára mindenképpen futja.* -Vegyük úgy, hogy semmit sem láttunk...menjen! *Mutat az ajtó felé, aztán a dokinénire pillant.* -Nem tartom fel tovább, köszönöm a segítséget, és...további szép napot, bár még mindig nem árulta el, hogy ön mire képes. *Néhány pillanatig még vár, hátha kap választ, de ha nem, akkor egyelőre távozik. Majd biztosan...idővel.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Szomb. Jún. 09, 2012 3:35 am

*Üldögél tehát, és várja, hogy a fickó ismét felöltözzön. Akármennyire is szépen kimunkált testecskéje van, orvosként teljesen máshogy néz, neki csak egy test, megszokta már. A kérdésre csilingelően felnevet.* Nem, dehogy. Én nem ezt tudom. *Egyenlőre nem válaszol, mert a férfinek további kérdései vannak, inkább csak bólogat a panaszokra.* Hát nem lehet egyszerű, sőt rémisztő is lehet, nekem is az volt az elején. Viszont ha ennyire fejlett az elméje, próbálja meg saját magát irányítani, és időnként kikapcsolni. Csak akkor működjön, ha rákoncentrál valakire, vagy ha szándékosan nyitva hagyja a kapukat. *Nos igen, sebészként nem az agy a specialitása, hanem a szív, de attól még ismeri a főbb dolgokat.* Mintha zsinorok lennének egy dobozban. Időnként a nem szükséges zsinórokat húzza ki. *Magyarázza barátságosan, és közben a kezével mutatja is, mintha egy láthatatlan masni lenne a kezében. Eléggé abszurd amiket mondd, de máshogyan nem tudja kifejezni magát.* Próbálja ezt áldásként felfogni, másokon segíthet. *Aztán az ismételt visszakérdezésre már szigorúan homlokráncol.* Mondom visszafogni, nem kell mindent meghallani. *Aztán elmosolyodik, szimpatikus neki a fickó esendősége, meg hát nem tud olyan lenni, hogy átsiklik dolgokon. Megrázza Jeremy kezét, és ő is bemutatkozik.* Dr. Melody Sheridan, szívsebész. Nézzen, nincsen most sajnos időm, de... *Pillant a karórájára, és megrázza a fejét.* Most nem tudjuk folytatni. Ha erre jár, keressen meg, most viszont vár a műszak. *Áll fel, és bólintva lépne ki ajtón. Nem sejtheti, hogy az ajtó előtt egy hajléktalan álldogál, vélhetően pont azért, hogy az első embert ki kilép, elkapja, és kizsebelje. Melody erről mit sem tud, de a hajléktalan gondolatai szabadon szállnak a "szélben".*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Szomb. Jún. 09, 2012 3:22 am

*Hát igen, ő meg aztán még azt sem tudta, hogy létezik olyan, hogy hozzá hasonló, azon kívül persze, hogy egy másik kommandóst nézünk.* -Mert...ön is hallja a gondolatokat? *Elhúzza kicsit a száját. Annyira bután hangzik ezt így kimondani, valahogy ha saját magát hallaná akkor egyszerűen nagyot nevetne a jópofa viccen, de sajnos most nem erről van szó.* -Az okot, értem. *Bólint, de hát mi lehet az ok, ezen az egész érthetetlenségen kívül, amit pedig nem tud megállítani. Mindenesetre leveszi a pólóját, természetesen kellemesen kidolgozott felsőtestet képzelhetnek el a kedves olvasók, majd végigfekszik a vizsgáló asztalon. Hagyja a kis korongokat magára teszegetni, de sose volt oda túlzottan a vizsgálatokért. Most viszont kénytelen, hiszen elvileg talán neki lesz jobb ettől. A kis kilengésekből az ég világon semmit sem ért, úgyhogy megvárja a doktornő elemzését.* -Valószínűleg az is közre játszik, hogy az elmúlt 5 napban, napi 3-4 órát talán ha aludtam, azt is inkább szakaszokban. Az állandó zaj a szomszédban... *Hát igen, ami igazából még csak nem is zaj volt.* -Miben segíthetnék? *Kérdez vissza automatikusan, miközben épp a plafont bámulja, legalább a fehér egyszínű mennyezet valamennyi nyugalmat ad a fejének és egyébként ugye az is hasznos, hogy itt nem nagyon vannak másik. A teát kissé vonakodva, de elfogadja, remélhetőleg nem akarják valakik, valamivel mondjuk elkábítani, titkos rendőrségi információkért.* -Koncentrálni, de hogyan lehet ezt megszüntetni? *Kerül elő a kézenfekvő kérdés, hiszen alapvetően az egészre nincs szüksége, inkább csak azt szeretné, ha nem hallana semmit, ha visszamehetne dolgozni. Aztán a doktornő szavaira leesik neki, hogy igazából tényleg be sem mutatkozott még.* -Elnézést, csak ez a...érti. Jeremy Bianchi vagyok, rendőr, különleges alakulat. *Nyújtja a kezét is.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Szomb. Jún. 09, 2012 3:13 am

*Be tudnak vánszorogni a hátsó folyosón, szerencsére senki nem foglalkozik azzal, hogy egy orvos éppen valakit támogat. Beülnek végül az egyik egyszemélyes kórterembe, ott a dokinéni furcsálkodva néz a férfire.* Teszt? *Kérdez vissza hüledezve.* Ezt én is kérdezhetném. Sosem találkoztam senkivel, aki hozzám hasonló lett volna. *A fájdalomcsillapító kérdésére megrázza a fejét.* Ne nyomja el a fájdalmat. Az okot kell megtalálni. *Feláll, és int a férfinek, hogy feküdjön fel az egyik aztalra, ő pedig kiteszi a ne zavarjanak táblát a kórterem ajtajára. A csipogója nála van, ha valakinek nagyon fontos lenne. Ha Jeremy felfeküdt, akkor akkor ráteszi az ekg gépre, persze mindezt akkor, ha előtte az felhúzta a pólóját, ahol Melody be tudta kenni a mellkasát, és nyilván a halántékára is felhelyez egy-egy diódát. A gép dolgozik, az orvos pedig nézi az eredményeket. Bár sebész, értenie kell az agy által kibocsátott jelekhez, és a szívhangokhoz, hiszen ezek árulkodóak lehetnek egy műtét során. Gondterhelten huppan vissza.* Borzasztóan le van terhelve az agya, mintha végigült volna egy 16 órás előadást. A szíve pedig majdnem kirobban. Nem fájdalocsillapító kell ide, hanem koncentráció. *Tűnődve méri végig a fickót.* ~Talán még segíthet is nekem később.~ *Várjon meg itt. Felpattan, és pár percre elsiet. Amikor visszatér, akkor egy gőzölgő bögre van a tálcáján.* Saját készítmény, igya ezt meg. A fejfájás megmarad, de fokozatosan fog elmúlni. Viszont az elméje tisztább lesz, és könnyebben fog tudni arra fókuszálni, ami igazán fontos. *Leül ismét a férfi elé, és megvárja, míg az iszik.* Ebből nem csinálunk rendszert. Nem szeretném ha csak úgy idejárna, mert a kórházban sok az ellenőrzés, én pedig azt sem tudom, hogy ki maga. Tehát most segítek, de nem tudok mit tenni. *Vonja meg a vállát, több ötlete most nincs.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 4:43 am

*A nő kérdésére csak elkínzott arccal bólint egyet. Bár még ő sem igazán érti az egész dolgot, sőt fogalma sem volt róla, hogy bárkinek is hallja a gondolatait, és eleve...lehet hogy ez az egész nem is igaz, csak valaki játszik vele.* -Ugye nem....ez nem valami teszt? *Pillant a nőre, majdhogynem reménykedve, lehetséges, hogy csak az iroda teszteli, hogy milyen állapotban van, és ha most azt mondja, hogy igen, hallja a gondolatokat, akkor nem hogy nem mehet vissza dolgozni, hanem még be is vágják valami őrültek házába. Ez kezd egyre rosszabb lenni.* -Fájdalomcsillapító...szükségem van rá. *Mondja a nőnek, kissé már krákogó hangon, mint amikor a szomjas ember nem jut vízhez. A doboz már a földön van, minden gyógyszerrel együtt, de végülis már elmondta, hogy mire való, nem feltétlenül kell a nőnek, hogy elolvassa a leírást. Az invitálásnak végül enged, mert tényleg kezd megint erős lenni a dolog, mint amikor pár napja Bob kaparta össze a parton. Egyre többen vannak a parkban, a feje pedig csak úgy zúg, mint a rossz rádió.* -Csak oda, ahol nincsenek...mások...kérem. *Talán...talán mégis hallja a gondolatokat, és azért van rosszul, amikor sokan vannak a környezetében. Mindenesetre azért még igyekszik a saját lábán bemenni, hiszen mégis csak kemény fából faragták, bírnia kell, volt már rosszabb is...tényleg volt? Leroskad az ágyra, ülve persze.* -Meg tudja szüntetni a fájdalmat? *Újra megszorítja az ágy szélét, bár már valamivel enyhébb a dolog, hiszen legalább az emberek környezetéből eljöttek.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 4:31 am

*Azt észreveszi, hogy a fickó mindig akkor reagál, amikor gondol valamire, ennyire azért ő sem ostoba.* ~Hogy lehetséges ez?~ *Mered a férfire, aki egyre inkább fájdalmas fejet vág, elkínzott az arcca, pedig Melody nem tett vele semmi csúnyaságot.* Hallja, amit nem mondok ki? *Veszi suttogóra a szavait, és közelebb is húzódik a fickóhoz, reméli, hogy az nem töri ki a nyakát.* Belelát az elmémbe? *Kérdezi izgatottan, aztán rádöbben, hogy ez állatira nagy fegyver ellene.* Ööö... én nem úgy értettem. Én csak segítek másoknak. *Hajtja le a fejét, és hozzáteszi.* Már amennyire tudok. *Aztán észreveszi, hogy Jeremy egyre inkább rossz állapotba kerül. Azt nem tudja, hogy ezt főleg ő idézi elő. Viszont a gyógyszerek láttán tagadóan rázza meg a fejét.* Mit csinál? Bármit is vett be, sok lesz. *A fickó hóna alá nyúl, és igyekszik megtartani, hogy az ne essen össze.* Jőjjön be, kitalálunk valamit. *Igyekszik beljebb támogatni a fickót a kórházba, már ha az hagyja.* Nem lesz semmi baj. ~Remélem.~ *Még mindig benne van, hogy nem tudja kivel kezdett, lehet hogy valami veszélyes őrült. De segíteni kell. Muszáj! Ha Jeremy engedi, akkor bekiséri a hátsó bejáraton egy kicsiny kórterembe, és ott leül mellé. Na de ne szaladjunk ennyire előre.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 4:24 am

*Mostmár végképp nem foglalkozik az újsággal, ami teljes mértékben érthető is, hiszen a hölgy eléggé erőteljesen majdhogynem kiborul. Ez akár lehetne a teljes lebukás jele is, csak éppen ugye nem tudhatja, hogy miféle lebukásról van szó, hiszen ő csak a szimpla hagyományos dolgokat ismeri, az efféle illúziókeltést egyáltalán. Kissé ő is kapkodni kezdi a fejét, hiszen újfent hallja a gondolatokat is, ám a nő szája nem minden esetben mozog. Nem nagyon foglakozik azzal, hogy minek mi a jelentése, csak maga ez a tény furcsa.* -Hogy...hogy csinálja, hasbeszélő? *Néhány pillanatig rendőri érzékei is kikapcsolnak, amikor is egy fiatal pár sétál el mellettük. Azért jött ide, mert kevesen voltak, és így a fejfájás is csökkent, de így...főleg hogy Melody-nak is ilyen mértékben cikáznak a gondolatai. A reggeli fájdalomcsillapító hatása is már múlni kezd, újra belenyilall a fejébe a fájdalom. Már csak egy-egy szó az, ami eljut hozzá az infokból, a többit a fájdalom egyszerűen elnyomja, legyen az beszéd, vagy gondolat. A fejéhez kap, és szinte belelilul a keze, amilyen erősen a pad ülőkéjét kezdi el szorítani.* -Elrohanni...miért...mit csinál? *Érezni lehet a nőből sütő félelmet, de nem tudja pontosan, hogy mi lehet az oka. És most úgy istenigazából koncentrálni sem tud normálisan. Egy kisebb szünetben a nadrág zsebében kezd el kotorászni, előkerül a kis műanyag üveg a gyógyszerrel. Nagy nehezen sikerül csak kinyitnia, és persze hogy ekkor jön az újabb...az egész adag a földön végzi.* -Nem...hiszem el.

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 4:17 am

*Még láblógáz, nem indult el a bódé felé, csak múlatja az időt a szép nyári napsütésben, amikor az alak megszólítja.* Tessék? *Kérdezi döbbent arccal* ~Hangosan kimondtam volna? Nem, ennyire nem vagyok óvatlan.~ Nem is mondtam semmit, csak elgondolkoztam valamin, biztosan motyogtam valami butaságot, de ismétlem ne vegye komolyan, csak fáradt vagyok. *Mered fürkészőn a fickóra, és nagyon reméli, hogy nem kell a képességéhez folyamodnia, nem akarja bántani. Amúgy sem bántana senkit, de főleg nem olyat, aki neki nem ártott.* ~Lehet, hogy tudják, mit csinálok? Rámállítottak valakit, és mindent tudnak. Te jó ég!~ *Kapkodja a fejét rémülten, most már itt tart gondolatban, hogy fel kell adnia az egész életét, mielőtt még valaki rájön az egész dologra. Úgyhogy most vége a praxisának, sőt az egész életének.* ~Elfutok... de merre? Itt a parkban mindenki előtt úgysem tudnék vele mit csinálni.~ *Kínosan mosolyog, de szemei egy rémült bambiéi, ahogy próbálja magát nyugtatgatni, és valamilyen megnyugtató választ adni az érdeklődő úriembernek.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 4:11 am

*A következő hír is érdekesnek tűnik, csak éppen nem túl pozitív, elraboltak egy kisfiút, és még nem jelentkezett senki sem, hogy váltságdíjat kérjen. Vagy talán...talán csak nem közölték le. Lehetséges, hogy a kollégái most is dolgoznak, beállítják a lehallgató készülékeket, megpróbálnak az illető nyomára bukkanni. Biztosan sikerül majd...biztosan, de ha ott lenne, akkor még könnyebben menne. Halkan sóhajt egyet, majd összecsapja az újságot és inkább csak nézelődik. Szerencsére tényleg nem járnak ma erre, elég csendes a park, a legtöbben a szökőkút területét célozták meg, másik pedig a parton vannak. Nem sokkal később viszont egészen vágtázva egy szőke hölgy tűnik fel. Eléggé feldúlt állapotban van, és köpenyt is visel, biztosan a nem messze lévő kórházból jött ki valamiféle pihenőre. Biztosan meghalt egy betege, vagy valami félresikerült és azért van ennyire kiborulva. Fiatalnak tűnik, talán első páciens? Azt persze nem tudhatja, hogy 30 év körüli már a nő, hiszen nincs a homlokára írva. A figyelést nem veszi észre, hiszen az újsággal foglalkozott, a "szavait" viszont meghallja, hiszen nem ül olyan messze. Oldalra pillant hát és fürkészőn pillant rá.* -Parancsol? Nagyon remélem, hogy nem valami szervcsempész bandába folyt bele és attól fél, hogy abba bukik bele. És egyébként sem kéne ezt így...hangosan. *Kommentálja a gondolatot, amit hát szimplán beszédnek gondolt.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 4:01 am

*Kivágtat a kórház hátsó lengőajtaján, nagyokat fújtatva. Van benne némi önmarcangolás is, de most inkább mérges.* ~Ha nem lett volna ott Brown professzor, megmenthettem volna. Csak el kellett volna hinnie, hogy nem olyan vészes a seb...~ *Füstölög magában, és ismét el kell ismernie, hogy a lebukás veszélye miatt nem vállalhatja fel teljesen azt, hogy segítsen a maga módján. Sebész, az egy dolog, de csak fizikailag tud bárkin is segíteni, minden máshoz már a képessége kell. Végigsétál a parkhoz vezető úton, és levágja magát az egyik padra, nem messze Jeremy-től. Az arcába temeti a kezét, de nem azért, hogy sírjon, hanem hogy megmaszírozza a homlokát. Csak pár perce van, hogy visszamenjen, mert most ő az ügyeletes sebészorvos az osztályon, de muszáj megengednie magának pár perc pihenőt. Felnéz, és körbepillant* ~Máshogy kéne csinálnom, mert így bele fogok bukni.~ *Megakad a szeme a férfin, és mivel már látott jó kötésű alakokat, katonának saccolja. Azokból viszont a kistrapált változatok egyike lehet. Na igen, másokon segíteni a legtöbb esetben nem túl kifizetődő. Nem akarja, hogy észrevegyék a bámulását, ezért gyorsan elkapja a tekintetét. Inkább nézelődik, lehet, hogy megiszik egy kávét a közeli bódéban.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Pént. Jún. 08, 2012 3:50 am

*Forró nyári napra virradt és még mindig ugyanaz a probléma. Eszméletlen fejfájás, már reggel fájdalomcsillapítóval kezdett. Ben pedig...hát persze, hogy elmondta a főnökének. Végülis az ő álláspontja is érthető, ezek a fájdalmak nem egyszer olyan erősek, hogy majdnem összeesik, mint a parton is pár napja. Ez pedig egy behatolás esetén, amikor egymás hátát kell, hogy védjék...tény hogy nem a leghasznosabb. Halk sóhajjal ül le az egyik padra egy kietlenebb területen. Egyébként is a legtöbben a parton vannak a meleg miatt, neki viszont egyáltalán nem tesz jót a tömeg. Egy újságot vesz elő, ami a napi híreket hivatott közölni. A bankrablásos hírnél felszökik a szemöldöke, szinte maga elé tudja idézni, hogyan zajlott a behatolás a leírás szerint, miként ment az akció.* ~Biztosan tökéletesek voltak, a hírek szerint senkinek sem lett baja.~ *Halad tovább az olvasásban. Vajon mikor múlik el ez az egész. Nem bírja az orvosokat, de mégis el kellene mennie kivizsgáltatni magát, hiszen mostmár napok óta tart...és elvileg nincs semmiféle front sem. Ruházatát tekintve egyébként egy rövid ujjú tört fehér inget visel, a felső gombok kigombolva, a lábán egy sötét barna bőr, szandi, és egy rövid farmer, majdnem térdig érő.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Hétf. Jún. 04, 2012 5:43 am

*Követi az utasításokat, komoly tekintetet vág, de hát a színészkedés még annyira nem megy egy fiatal srácnak, bár sok minden mondható Charlie-ra, de hogy őszinte gyerek lenne, az sajnos nem. Habár a képességét még teljes mértékben nem ismerte fel, de valamit már észrevett magán, és ez sajnos arra sarkalta, hogy néha-néha befolyásolja az embereket, amikor egyértelmű a helyzetnek a megoldása. Hiszen még gyerek, képessége mellé szuper intelligenciát nem kapott. Bár így is elég okos srác, valahol mélyen. Az aláírást kezdi el betűzni, de nem nagyon megy neki.* - Jacob F...Fin... Fime... Finneg... *A keresztnevet ugye tudja, ezért megy könnyen, de a többi már nehezebb falat, valahol második környékén lehet, csak közre játszik, hogy az ember aláíráskor inkább "szépen" ír, mint igazán szépen, olvashatóan.* - Maria csak egy... csak egy lány! *Zárja le igen röviden, lesütve a tekintetét, kicsit zavarban, de hát kisfiú, sok mindent nem lehet várni tőle, maximum még húzogatja egy másik lány haját, sokkal többel nem tudja kifejezni a tetszését. Na de majd ha nagy kamasz lesz ez a kis Don Juan...* - Kösz Jake! Van valami... valami játékod? Labdázni lenne kedvem. És a takarítás az béna, hogy bírod ki? A szobámat se takarítom, nem hogy egy parkot...! *Mondja, kissé szájhúzva, de hát neki a pénzzel sose voltak gondjai, úgy érzi, hogy nincs szüksége semmire, most sincs nála egy fillér se, pedig itt van egyedül a parkban.*

// Fagy, mert Nati elha... itthagyott. : ( //

Hozzászólások száma : 18 Join date : 2012. Apr. 25.

*Charlie visszaül a padra, azon igyekezve, hogy az előző helyzetben legyen. Ez ugyan teljesen fölösleges, mert más csak néhány vonás van hátra, de Jacob nem akarja elrontani a fiú örömét, úgyhogy utasításokat ad neki.* Nem, még egy kicsit balra. Igen, az álladat egy kicsit feljebb. Ez tökéletes, maradj így! *Egy pár vonallal érzékelteti a fákat a háttérben, majd gyorsan alá is írja a képet. Közben persze tovább beszélget.* És ki az a Maria? *Aztán Charlie feláll a padról, és megkaparintja az immár kész művet. Szemlátomást elégedetten szemléli, majd Jacob kérdésére is válaszol.* Nem gondoltam, hogy elszöktél. És nem vinnélek haza, amíg iskolába jártam, én is utáltam tanulni. *Részben ez is az oka annak, hogy már két éve abbahagyta a sulit, nincs még egy érettségije sem.* Én ma itt dolgoztam, segítettem kitakarítani a parkot. Pont hazafelé tartottam, mikor megláttalak, és muszáj volt lerajzoljalak.

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Hétf. Jún. 04, 2012 5:14 am

*A képessége csak feltűnt, nem befolyásolja a másik jellemét, szóval el is tűnik a behatás természetesen, elszivárog az éterbe. Ellenben azért a srác lelkessége nem tűnik el, érdeklődve figyeli a rajzot, és amikor a srác továbbfolytatja, járatja a kezét, akkor visszahuppan a padra, és onnan kiabálva, vagy hát hangosan beszélve válaszolgat neki, felvéve az előző pózt.* - Így jó? Most jó? Merre is fordultam? Most? *Kérdezgeti, picikét forgatva a fejét, meg ilyesmi, pontosan nem emlékszik hogy volt, de azért kb.-ra be tud állni, hogy minél jobban el tudja rajzolni a másik.* - Ismerek ilyeneket, Maria nővére se tanult soha, és olyan jól rajzol, hogy... húúúú! *Mondja lelkesen, mosolyogva, aztán azonnal felugrik, ahogy meghallja, hogy a rajz mindjárt kész, akkor nem pózolgat.* - Köszi. *Ragadja ki a kezéből, nézegetni, forgatgatni, halkan hümmögve, véleményezgetni, mintha valami hatalmas művész lenne. De hát gyerek, akár még hatalmas művész is lehet belőle. Bár határozottan nincsen semmi affinitása a művészethez, maximum múzsának jó...* - Ó, hát... Hát igen. Csak üldögéltem. Egész délután tanulnom kéne, de utálok tanulni, nem akarok tanulni, és inkább ide jöttem. De nehogy haza akarj vinni, nem szöktem meg végleg, nem vagyok buta! Úgy is keresnének, úgy is megtalálnának. *Mondja, kicsit hadarva, de ahogy beszél, egyre jobban lassulnak a szavai, a rajz utáni lelkesség kikopik belőle. Levágja magát a fűbe, a hátára és ámul fel a felhőkre.* - És te? *Kérdez csak vissza, feltételezni nem feltételez semmit, bár előbb jut eszébe, hogy valakivel találkozik, minthogy dolgozni volt itt, ráadásul szemetet szedni.*

Hozzászólások száma : 18 Join date : 2012. Apr. 25.

*A kissrác nagyon lelkesnek tűnik, és persze azonnal látni akarja a képet. Az igazat megvallva Jacobot a legtöbb gyerek két perc után idegesíteni kezdi, de mintha ennek a fiúnak ragadós lenne a lelkesedése. Persze nem túlzottan, de pont annyira, hogy ne menjen Jacob idegeire, és egy kicsit beszédesebbé tegye a fiút. Megfordítja a lapot, hogy a beszélgetőpartnere lássa, de nem ereszti a kezéből.* Nem tanultam sehonnét, csak nagyon sokat gyakoroltam. Sokat vagyok egyedül, és sok az időm is. *Az Obamás megjegyzésen elmosolyodik, és alaposan végiggondolja, mit válaszoljon az ártatlanul feltett kérdésre.* ~Mégsem mondhatom meg az igazat egy tízévesforma gyereknek. Pedig milyen szívesen lennék utcai rajzoló... De hát nem fizetik meg, és valamit mégis csak enni kell.~ *Majdnem öt percig töpreng, miközben tovább rajzol, most már Charlie lába is kezd körvonalazódni, meg a pad, amin ül. Végül így válaszol a fiúnak:* Gondoltam már rá, de nem tudok olyan vicces képeket rajzolni. Tudod, nagy füleket, meg ilyesmiket. A képed pedig mindjárt kész, már ma haza is viheted. *A lelkesedés, ami átragadt rá, már elmúlt, és most kétségbeesetten gondolkozik, hogy tudná folytatni a beszélgetést. A keze persze eközben sem áll meg, szorgalmasan dolgozik a portrén.* És mit csináltál itt a parkabn? Csak üldögéltél? *Nagyon jól tudja, hogy nem ért szót az emberekkel, a gyerekekkel meg pláne nem, és valószínűleg jobban meglenne beszélgetés nélkül, de valami kényszert érez arra, hogy beszéljen.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Hétf. Jún. 04, 2012 4:40 am

*Mikor ott áll a srác felett, belelesve a képbe még nagyobbakat pislog, nagy kék szemein egy igazán tündéri, nem ijesztőek most a szemei, ritkán olyan fakóak, mint a képen. Szerencsére az, hogy gyerek, megvédi a hirtelen indulatoktól, hogyha felnőttként ki is lenne penderítve a bunkóságért, gyerekként körülbelül mindent elnéznek neki, hogyha okosan csinálja a dolgokat.* - E... Engem? Tudsz rajzolni? Mutasd, most! *Mondja izgatottan, és önkéntelenül is a képessége kicsit kivándorol belőle, mintha egy felerősített kisugárzás lenne, a fiúra is icipicit valahogy rátapad valami gyermeteg izgatottság. Odadugja a fejét a rajzhoz, hogy jobban megnézze, a saját vonásait keresi benne, és aki keres talál.* - Azta... Hinnan tanultál rajzolni? Vagy csak magadtól? Olyan leszel, mint a bácsik ott a szökőkútnál? Tudod, pénzért portré vagy karikatúra rajzolás, tiszta menő, olyan viccesek is vannak, például az a néger bácsi... Obama, ő is ott volt, hatalmas fülekkel! *Mesél, beszél lelkesen most már, szinte rá se lehet ismerni az előző komor fiúra.* - Charlie, és persze, hogy kérem a képet!

Hozzászólások száma : 18 Join date : 2012. Apr. 25.

*Már a fiú arca majdnem készen van, most a háttér kidolgozása következik. Igen ám, de amikor Jacob felpillant, nem látja a padon a modelljét, mivel a kisfiú éppen felette áll, és egy elég morcos kérdést intéz hozzá, miközben kíváncsian pislog a rajzra. Ha egy idősebb valaki jönne oda hozzá, valószínűleg elküldené melegebb éghajlatra, de most jó kedve van, kikapcsolta a rajzolás, úgyhogy magához képest kedvesen válaszol a fiúnak.* -Téged rajzoltalak, remélem nem zavar. Amúgy Jacob vagyok, és te? *Mutatkozik be a fiúnak, aki szemlátomást elfeledkezett erről. Hirtelen valami szokatlan jósághullám szállja meg, és így szól a másikhoz:* Még nincs teljesen kész a rajz, de ha befejeztem, és szeretnéd, szívesen neked adom.

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Hétf. Jún. 04, 2012 4:14 am

*Csendesen el van a maga világfájdalmával, persze ebben a korban minden érzelem sokkal hatalmasabb, hogyha nyalókát kapsz úgy örülsz, mintha megváltottad volna a világot, hogyha elveszik olyan letargiába esel, hogy a szüleidnek két órán keresztül bőgsz - persze azt nem tudni, hogy neki itt és most mi baja van, hogyha egyáltalán van baja. Pislog ki a fejéből, halkan felsóhajtva, és mikor kicsit megemeli a tekintetét az ütközik Jacobéval. Általában csak átsiklana az ilyen ütközések felett, de az, hogy a fiú jobban megnézi, aztán papírt-ceruzát vesz elő, és hirtelen rajzolgatni kezd felkelti a figyelmét, valamiféle gyermeteg kíváncsiságot, ami persze egy nyolc-tíz évesben nem meglepő. Még néhány pillanatig csak felemelt fejjel, felvont szemöldökkel pislog a srác felé, aztán leengedi a lábát, majd talpra szökken, hiszen alapjáraton nem ér le a lába. Kicsit talán odacsapkodja magát minden lépéshez, mufurcnak tűnik egy picit, és durcás hangon szólal meg, mikor Jacob fölé állva összefont kezekkel a papírba les.* - Te meg mit rajzolsz? *Kérdezi igazi kis puffancsként, a hangjában még is ott az érdeklődés, nem olyan durva ő, csak épp nem jut eszébe az illem, példának okáért, hogy Jacob idegen, hogy köszönni kéne, bemutatkozni, és nem csak úgy fölé állni ahogy rajzol.*

Hozzászólások száma : 18 Join date : 2012. Apr. 25.

*Jacob legújabb munkája nem éppen szívderítő - szemetet kell szednie az Amelia Earhart Parkban.* ~Még szerencse, hogy csak egy alkalomra vállaltam el. És ha minden igaz, holnap ültethetek virágokat...~ *Gondolja, miközben a munkaideje lejártával a parkon átvágva hazafelé ballag. Nem szereti különösebben a természetet, de virágokat ültetni még mindig jobb, mint azzal a bizonyos szöges végű bottal körbe-körbe mászkálni. Most viszont, hogy a fizetését is megkapta, legnagyobb vágya egy zuhany, de nem szeretne visszamenni a nyanyához, akitől egy gardróbszobát bérel. Úgyhogy nagyjából a park közepénél egyszerűen lefekszik a fűbe, kezét-lábát szétdobja, és az égre bámul. Bár ennél nehezebb munkát is végzett már, azért elfáradt egy csöppet. Mikor kilihegte magát, felül, és egyenesen egy furcsa kisfiú arcába bámul, aki a vele szemben lévő padon ül, és csak a világba bámul. Van valami megkapó benne, úgyhogy Jacob gyorsan papírt-ceruzát vesz elő, térdig érő, barna kockás halásznadrágja zsebéből, és rajzolni kezd.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Hétf. Jún. 04, 2012 3:49 am

*Egy kissrác üldögél a parkban egy padon, közel s távol sehol nem látni a szüleit, de hát fényes nappal van, a tíz éves forma gyerek egy ilyen forgalmas helyen annyira nem lehet veszélyben. Gyönyörű táj, rengeteg játszadozó kutya-gazdi páros, gyerekek csoportja, ő még is csak csendesen üldögél, a padra felhúzott lábban és bámul ki a fejéből, mint aki nagyon meg van sértődve valakire. Bedurcázott, na. Azon kívül, hogy egy ilyen szép nyári napon egyedül üldögél nincs benne semmi furcsa, egyszerű póló, farmer, edzőcipő, semmi más nincs nála/rajta.* ~ Annyira unom ezt az egészet... és ők is unják! Mindenki unja, akkor miért kell engem ennyire nyúzni... Nehm akarooom...~ *Futnak a gondolatok a fejében, miközben elhúzza a száját és a fejét a térdeire támasztja, így pislog ki a nagyvilágra.*

Hozzászólások száma : 18 Join date : 2012. Apr. 25.

*Jacob teljesen elmerült a rajzolásban, ezért ugrik egy kicsit a meglepetéstől. mikor valaki megszólítja. Megkönnyebbülve veszi észre, hogy csak Faina az. Gyorsan válaszol is a kérdésére.*
-Szia *köszön először is.* Azért itt rajzolok, *folytatja* mert nem bírtam tovább elviselni a főbérlőmet és a két tucatnyi macskáját. Folyton nyávog valamelyik, mindenhova felmásznak, mindent tönkretesznek, és összeszőröznek. És te? Csak úgy sétálgatsz? *Kérdez vissza, majd megint a rajzára figyel. A kisgyerek mögött lassan körvonalazódik egy magas, sötét valami, a karmai a gyerek nyaka felé közelítenek.*

Tárgy: Re: Miami - Amelia Earhart Park Szer. Május 02, 2012 5:21 am

* Békésen sétálgat a csendes, nyugodt parkban. Csak nem maradhat a házban egy ilyen napos időben. Majd ki pukkad a hőségben, ezért most is kihagyhatatlan a napszemüvege öltözékéből. Emellett gy egyszerű papucs és egy szakadt fekete farmer, valamint egy kivágott fekete pulcsi van rajta. Ahogy lassan sétálgat a parkban egy ici picit mindig a fák gyökereit igazgatja az erejével hogy legyen egy kis árnyék.Persze nem feltűnően, csak épp hogy egy kicsit. A fűben meglátja a hason fekvő Jacobot, ahogy éppen rajzolgat. Odamegy, és letérdel mellé. * Hát te? Hogy hogy itt rajzolgatsz? * Tette fel a hirtelen kérdést. Nagyon érdekli hogy Jacobnak hobbija e rajz. * - Amúgy szia. * Kacsintott rá. *

Hozzászólások száma : 18 Join date : 2012. Apr. 25.

*Jacob ma éppen szabadnapos, és szokás szerint unja a szobáját, meg a főbérlőjét, szóval úgy dönt, a parkban keres menedéket. Kinéz magának egy napos foltot a fűben, és leheveredik. Bár születése óta Miamiban él, a rengeteg szobájában eltöltött időnek köszönhetően nincs úgy lebarnulva, mint a többi lakos.* ~De most, hogy egy tengerparti kávézóban pincérkedem, ideje ezen változtatni. Hátha a kicsit alacsony és sovány, jóképűnek is mondható, lebarnult pincéreknek több borravalót adnak... A helyes lányokról nem is beszélve.~ *Ezek a gondolatok cikáznak a fejében, miközben ujjatlan trikóban és halásznadrágban, hason fekve sütteti magát a napon. Mikor már érzi, hogy mindjárt elalszik felül, nadrágzsebéből előveszi a papírt meg a ceruzát, amit mindig magánál tart, és elkezdi lerajzolni a közeli tó partjánál kacsákat etető kislányt. Teljesen belemerül a munkába, valószínűleg azt se venné észre, ha kitörne a világháború.*

Hozzászólások száma : 87 Join date : 2012. Apr. 22.

Amelia Earhart park

Amelia Earhart az egyik leghíresebb női pilóta, aki 1938-ban egyedől átrepülte az Atlanti-óceánt, 1934-ben pedig Hawaiiról Kaliforniába repült. (Az előtte próbálkozók mind a tengerbe zuhantak ezen az úton.) Miami Beachtől távolabb, ténylegesen a kontinensen, Miamiban található ez a kellemes park, ahová a természetbe vágyó családok szíves örömest látogatnak ki, habár itt egyáltalán nem jellemző a zsúfoltság, mint a strandon. Alapjáraton nem mondható veszélyes környéknek, tiszta és gyönyörű park, de manapság azért mindenhol mindenkinek vigyáznia kell az értékekre. Fás, füves, tavas rész is van, így kedvére tesz az erdőjárónak, a horgásznak és a fűben játszadozónak is ez a nem is olyan apró, körülbelül egy négyzetkilométeres park. (Városliget 1,2)